A négyzetméter kalkulátor jól jön felújítási munkálatokhoz

Akár mi végezzük, akár szakemberre bízzuk, a lakásfelújítási munkafolyamatokat érdemes már az elején lépésről-lépésre megtervezni, kezdve azzal, hogy mennyi alapanyagra lesz szükségünk egy falfestéshez, tapétázáshoz, csempézéshez vagy éppen gipszkartonozáshoz.

Ehhez azonban tisztában kell lennünk a különböző négyzetméter számítási módszerekkel, mivel csak precíz számolások után vághatunk neki az anyagbeszerzésnek.

Négyzetméter kalkulátor: ezeknél a felújítási munkálatoknál van rá szükség

Egy egyszerű felújítás során is elkerülhetetlen, hogy pontosan meghatározzuk annak a területnek a nagyságát, ahol a munkálatok történnek, hiszen enélkül aligha tudnánk, hány doboz csempét, vödör festéket, avagy csomag laminált padlót kell vásárolnunk. Összegyűjtöttük azokat a leggyakrabban előforduló munkálatokat, amelyek megkezdéséhez csak azt követően fogjunk hozzá, hogy pontosan felmértük a kérdéses terület nagyságát.

Falazási munkák

Vakolás

Ha házunkat szeretnénk hőszigetelni, vagy kifesteni, akkor fontos, hogy a vakolandó felület nagyságával tisztában legyünk. Célszerű ezt a munkafolyamatot minden oldalról elvégezni, hiszen korántsem biztos, hogy egyformák az egyes falak (pl. domboldalon található, hosszú épületről van szó). A ház falának területéből (szélesség×magasság) kell majd vonni az ablakok, ajtók területét.

Hálózás

Egy házfelújításnál a vakolaterősítő háló felrakása segíthet a vakolat jobb tapadásában. Ahhoz, hogy mekkora nagyságú hálóra van szükségünk, érdemes kiszámítani a kérdéses fal felületét.

Falazás

Egy ház falának felhúzása, vagy belső fal áthelyezése esetén lényeges, hogy mekkora négyzetméternyi felületet kell befalazni. Ám hogy falazáskor mennyi téglára lesz majd szükségünk, függ attól, hogy milyen téglából kívánunk falat emelni, illetve fontos, hogy beleszámoljuk az ablakok, ajtók széleinél szükséges vágásokat is.

Festési munkák

Mélyalapozás

Mélyalapozással jobban tapad a festék, és segít abban, hogy valóban azt a színárnyalatot kapjuk, amit megálmodtunk. A mélyalapozáshoz szükséges festék mennyiségének meghatározásához fontos, hogy kiszámoljuk a lefesteni kívánt felület nagyságát (fal szélessége×magassága, mínusz ablakokkal, ajtókkal).

Csiszolás

Festés előtt a felületkezelés részét képezi a javított felület csiszolása, ami azért lényeges, hogy egyenletes és sima falfelületet kapjunk. Nagy választék van csiszolópapírból az üzletekben, ám érdemes kiszámolni, mekkora falfelületen szeretnénk alkalmazni.

Kétszeri festés

A szükséges festékmennyiséget pontosan kell kiszámítani, hiszen enélkül nem érhetünk el tökéletes végeredményt. A falak felületeit mérjük le (szélesség × magasság),majd vonjuk ki ebből az ablakokat és ajtókat. Falfestéskor általában 2-3 rétegben kell a festéket felvinni a falra ahhoz, így a fal területét 2-vel vagy 3-al kell megszoroznunk.

Akrilozás

Kreatív falfestés esetén jó választást jelent az akril festék, amely könnyen használható, vízzel hígítható, gyorsan szárad. Többféle felületre festhetünk vele, így fára, fémre, műanyagra, vagy éppen kőre. A megfelelő mennyiség kiválasztásához mindenképpen mérjük le a kérdéses felületet.

Gipszkartonozás

1 réteg gipszkarton

A gipszkarton szerelés menete viszonylag egyszerű, ezért házilag is megoldható. Praktikus megoldást jelent a szabálytalan, görbe falak,, vagy éppen a lakásban futó vezetékek elfedésére. A gipszkartont általában - a mennyezeten mindig - egy erre a célra szolgáló vázszerkezetre rögzítjük, ezért a tervezéshez fontos, hogy kiszámoljuk a befedni kívánt terület nagyságát.

2 réteg gipszkarton

Ha fontos a hangszigetelés, akkor érdemes duplán felrakni a gipszkartont, és közé kőzetgyapotot vagy más szigetelőanyagot elhelyezni. Ebben az esetben a kiszámított területet duplán kell számolni a szükséges alapanyag-mennyiség megvásárlásához.

Nyílászárók beépítése és felújítása

Beltéri ajtó beépítése

A vásárlás előtt pontosan meg kell mérnünk az ajtónyílás szélességét és magasságát, valamint a bélésfal mélységét. A magasságot a padló felső élétől az ajtószemöldök alsó éléig kell mérni, a falvastagságot pedig a vakolattal együtt.

Bejárati ajtó beépítése

A bejárati ajtó esetén, ha nem előregyártott, "szabvány méretben" gondolkodunk, fontos, hogy precízen lemérjük az ajtó méretét. Érdemes megbontani a takarólécet ahhoz, hogy pontosabban mérhessünk.

Biztonsági ajtó beépítése

A biztonsági ajtó készítése egyedileg történik, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az adott falnyílás méreteivel. A beépítés akkor éri el a célját, ha az ajtó milliméter pontossággal illeszkedik az adott helyre.

Ablak beépítése

Az ablakok mérésénél a hangsúly a tokon van, hiszen az érintkezik a fallal, az ablaknak pedig ezt a nyílást kell kitöltenie. Érdemes egy helyen megbontani a takarólécet, hogy lássuk, hogyan illeszkedik az ablak a falhoz, mennyi hely van közöttük. Ez alapján már pontosabban lemérhetjük a külső faltól-falig távolságot.

Térkövezés

Felületképzés

A térkövek lerakása előtt fontos, hogy megtervezzük a burkolat helyét, és pontosan kiszámoljuk a térkövezett terület nagyságát, hiszen ezáltal tudjuk meghatározni a szegélykövek helyét, és csökkenteni a vágási veszteséget.

Térkő szegélykövek lerakása

A térkő oldalsó megtámasztásához szegélykövet kell bebetonozzunk, amelynek a hosszát szintén a tervezés fázisában fontos megmérni.

Számítási módszerek: így lehet könnyen kiszámolni az egyes felületek négyzetméterét

Amikor eljön az ideje, hogy új burkolólapot vásároljunk a padlónkra, csempét a konyhánkba, avagy festéket a falunkra, tudnunk kell, hogy hány négyzetmétert kell lefednünk. Van, amikor a négyzetméter számítása egyszerű, de előfordulhat olyan helyzet is, amikor egy szabálytalan alakú felületről van szó, és a területszámítás már bonyolultabb.

Az előzetes tájékozódást, kalkulációt érdemben megkönnyítik az online kalkulátorok, amelyekkel könnyen kiszámolhatjuk az anyagszükségletet (pl. padló, válaszfal, előtétfal, álmennyezet, tetőtér esetén).

Nézzünk néhány példát, mikor milyen számítási módszert érdemes használni.

Hogyan számoljuk ki egy téglalap alakú szoba területét?

Ha a szobánk szabályos téglalap, akkor egyszerű dolgunk van: lemérjük a szoba szélességét és hosszúságát, és a két számot összeszorozzuk. Az eredmény adja meg a szoba területét.

• Figyeljünk arra, hogy a mérést szorosan a fal mellett végezzük el, ezáltal pontos végeredményt kapunk.
• Fontos, hogy a mért adatok azonos mértékegységben legyenek: ha a mérőszalagok miatt centiméterben számolunk, akkor utána váltsuk át méterre (100cm = 1 m),végeredményként négyzetmétert kell kapnunk. (Négyzetméterben van ugyanis feltüntetve például a laminált padló, járólap csomagolásán, hogy mekkora felületre elegendő a mennyiség).
• Nézzünk egy példát: a nappalinkat szeretnénk laminált padlóval leburkolni, amely 358 cm hosszú és 254 cm széles. A területet méterben kell mérni, ezért a centimétert először átváltjuk méterre, majd kiszámoljuk a területet: 3,58 × 2,54 = 9,0932 m². A szobához tehát közel 9,1 m² laminált padlóra lesz szükség.
• Érdemes a végeredményre némi ráhagyással számolni (ez általában 10%),hiszen a szobák nem mindig a kiválasztott padlóburkolat pontos méretei szerint épülnek, ezért a széleken bizonyos vágás elkerülhetetlen, illetve a későbbi sérüléskor szükséges cserét is biztosítjuk ezáltal.

Hogyan számoljuk ki egy szabálytalan alakú szoba területét?

L-alakú helyiség

L-alakú szoba esetében is viszonylag könnyű a helyzetünk: két, könnyen lemérhető téglalap alakú területre osztjuk a helyiséget. Megmérjük az egyes terek hosszát és szélességét, beszorozzuk egymással, majd végezetül a két adatot összeadjuk.

• Nézzünk egy példát: az egyterű ebédlőnkbe és nappalinkba padlólapot szeretnénk feltenni. A helyiség egyik fal hossza 8 méter, a másiké 2,5 méter, az egyik fal szélessége 2 méter, a másiké 3,5 méter. Két téglalapra osztjuk fel a szobát, kiszámítjuk a területüket, összeadjuk őket és megkapjuk a végeredményt: (2×8) + (1,5 × 2,5) = 19,75m².

Teljesen szabálytalan alakzatú szoba

Ha a szobánk teljesen szabálytalan alakzatú, akkor is pontosan ki tudjuk számolni a területét, csak éppen kicsivel több számítás kell hozzá. A számolást megkönnyíti, ha egy papírra pontosan lerajzoljuk a szoba alaprajzát, bejelöljük rajta a legnagyobb négyzet vagy téglalap alakú területet a helyiség közepén, majd a megmaradt részt felosztjuk szabályos téglalapokra. Minden egyes téglalapnak megmérjük meg a szélességét és hosszúságát, kiszámítjuk a területüket, majd összeadjuk őket.

• Ha nem sikerül téglalap alakú területet kapnunk, hanem éppen háromszöget, akkor se essünk kétségbe: kiszámoljuk a háromszög területét (szélesség × hosszúságát /2) .
• Az is elképzelhető, hogy a szobánk egyik fala íves, ez esetben - ha precíz eredményt szeretnénk kapni - akkor a körszelet terület mérésének képletéhez kell folyamodnunk. Ha nem szeretnénk túlbonyolítani a dolgot, akkor ez esetben is használhatjuk a háromszög terület számítási módját.

Oszlopok a belső térben

Ha a szobánkban oszlopok vannak, akkor a terület kiszámításánál érdemes lehet ezek méretét is lemérni, kiszámolni a területüket, és kivonni a helyiség adatából. Igaz, ezek mérete jellemzően elenyésző a szoba teljes területéhez képest.

Hogyan számoljuk ki, mennyi falfestékre van szükségünk?

A szoba falainak festése esetén is a terület számítás módját alkalmazzuk. Lemérjük az egyes falak szélességét és magasságát, összeszorozzuk őket, majd összeadjuk az értékeket. Ebből kivonjuk az ablakok és az ajtók által elfoglalt területet (az előbbihez hasonló módon számítjuk ki),és megkapjuk a lefestendő falfelület területét négyzetméterben.

• Ne feledkezzünk meg arról, hogy a festéket általában 2 rétegben visszük fel a falra, tehát a végeredményt szorozzuk meg kettővel. Érdemes ráhagyással számolni (kb. 10%) az esetleges javítások miatt, illetve azért is, mert ecsettel hajlamosak vagyunk a szükségesnél több festéket felvinni a felületre.
• A végeredményt osszuk el a festékes dobozon levő m²/l számmal , és megkapjuk, hány doboz festéket kell vásárolnunk.
• A festékek kiadóssága típus és gyártó függvényében változik, elképzelhető, hogy a vártnál kevesebb festékre lesz majd szükségünk.

Ezért bízzuk inkább szakemberre a négyzetméter kiszámítását és a munkálatok elvégzését!

Legyen szó akár falfestésről, vagy éppen csempézésről, sok odafigyelést igényel a lakásfelújítás. Nem kis fába vágjuk fejszénket, ha kezdőként látunk hozzá a munkálatokhoz, ráadásul az erre szánt időt is jócskán alulkalkulálhatjuk. Sok apróságon múlhat, hogy ne húzódjon el munka, és az erre szánt büdzsét se lépjük túl.

Milyen előnyökkel járhat a szakember igénybevétele?

• A munkadíjat ugyan megspórolhatjuk, ha saját magunk kezdünk hozzá a munkákhoz, de megfelelő tapasztalat hiányában már az elejétől kezdve könnyen rémálommá válhat a lakásfelújítás. Ha pedig valamit elrontanánk, akkor a helyrehozatala akár dupla költséggel is járhat.
• Felújítási munkák során alapvető, hogy pontosan megtervezzünk minden lépést, kezdve a területek négyzetméterének kiszámításától a szükséges alapanyag mennyiség kikalkulásáig. A szakember már azzal jelentős időt takarít meg számunkra, hogy precízen kiszámolja, mennyi csempére, hány liter festékre, vagy éppen hány négyzetméter járólapra lesz szükségünk.
• Bár vannak olyan feladatok, amiket szakképesítés nélkül is meg tudunk csinálni, előfordulhat, hogy ezeket jóval több idő lesz elvégezni, mintha szakemberre bíztuk volna. Ez pedig különösen idegörlő lehet akkor, ha a munkálatok során ott is lakunk.
• Akár a lakásunk legbonyolultabban, legnehezebben kiszámítható helyiségének területét is precízen meg tudja adni egy szakember, a munkálatok pedig időben elkészülnek egy szakember keze alatt. Így ránk már csak az vár, hogy élvezzük az eredményt.

A precíz számítások alapján biztosan nem vásároljuk túl magunkat alapanyagból, sőt az sem fog előfordulni, hogy menet közben derül ki, hogy még hiányzik egy tekercs tapéta vagy esetleg 10 darab csempe.